Nyomtats

A külföldi diploma a rugalmasság bizonyítványa

2014. 03. 10.
Erasmus, szakmai gyakorlat
A külföldi diploma a rugalmasság bizonyítványa Tanulj így! – Amíg egy feladatot megoldasz, el is sajátítod a leckét. Külföldi diplomával könnyû az álláskeresés – ezt mutatja két fiatal sikere. Nem azért, mert dániai iskoláik rangosabbak a hazaiaknál, hanem mert a nemzetközi cégeknek, amelyektõl ajánlatokat kaptak, rugalmasságukat bizonyítja, hogy otthonuktól távol tanultak.

A mosonmagyaróvári Varga Nóra értékesítés és marketing szakon tanult Koldingban. A gyakorlatorientált oktatás, az életszerû feladatok, az esettanulmányi versenyek vonzották a dániai intézménybe. Arra is lehetõséget kapott iskolájától, hogy Stuttgart közelében a Mercedes-Benz egyik projektjén dolgozzon más európai diákokkal együtt. Ennek nyomán egy gyakornoki állásajánlatot kapott, de inkább az Erasmus ösztöndíj révén fél évig Kölnben tanult.

Szakmai gyakorlatra Bécsbe mehetett az OMV-hez, egy már felelõsséggel járó pozícióba. Megkérdezte, miért épp õt választották és mentora így felelt: „Láttam, hogy magyarként Dániában tanulsz angol nyelven, nemzetközi tapasztalattal rendelkezel, úgy gondoltam, precíz, talpraesett, ambíciókkal teli és könnyen alkalmazkodó vagy."

Nóra most mesterképzésre és egy dán-brit diploma megszerzésére készül, iskolája nemzetközi diáknagykövete, így képviselheti Lettországban és Kínában. Nemzetközi cégnél szeretne elhelyezkedni, akár itthon. Gyakorlati helyet és állást keresve is sok helyre elküldte már jelentkezését és több pozitív visszajelzést kapott külföldi tapasztalatainak köszönhetõen. Persze az is számít, hogy németül, portugálul is beszél. Szerinte fontos, hogy egy diplomás életrajzából kitûnjön, nyitott versenyekre, csereprogramokra, önkéntesmunkákra is.

A gönyûi Kadlicsek Rebeka szintén úgy véli, elõnyt jelent neki külföldi diplomája. Tapasztalatai szerint a cégeknek azt bizonyítja: mindazt megtanulta, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy bárhol megállja a helyét, képes megérteni egy számára idegen környezetet is. Divattervezõként végzett Dániában, s már az iskolában is ruhaterveket készített s azokat kivitelezte, mert az az elve tanárainak, hogy amíg egy feladatot megold az ember, azalatt meg is tanulja a feladott leckét.

Csoportmunkák során különféle mentalitású emberekkel kellett együttmûködnie, problémákat megoldania, akárcsak majd jövõbeli kollégáival. Megtanulta, hogy megfelelõ információcsere nélkül nem tudja kamatozatni tudását, nem jut elõre karrierje. Iskolája révén külföldi gyakorlatokon, tanulmányutakon vehetett részt: Milanóban és Sanghajban is szakmai és élettapasztalatokat szerzett. Bekerülhettek egy olasz cég kollekciójába tervei, így már most eredményekkel teli szakmai életrajza, pedig még csak pályakezdõ. Elõször egy elismert nemzetközi divatcégnél szeretne dolgozni, de mielõbb saját márkája kialakításába is több energiát akar fektetni. Sokat utazik valószínûleg az elkövetkezõkben is, szerinte ez azért is kell, mert a divat is állandóan változik. Úgy véli, ha Magyarország mellett döntene késõbb, gyakorlati háttérével itt is kedvezõ lehetõségeket találna.

Hányan mennek?

A dániai továbbtanulást segítõ projekt révén 2007-ben egy, 2008-ban nyolc, 2009-ben ötvenhat diák ment ebben a skandináv országba. 2010-tõl számuk megtöbbszörözõdött és évrõl évre nõ. Több ezren érdeklõdnek e lehetõség iránt. Hasonlóképp megugrott a más országokba jelentkezõ érettségizettek száma. Nincs nyilvántartás róluk, a becsléseket a jelentkezésüket segítõ szervezetek adataira lehet alapozni, de sokan maguk intézik a felvételizést. Mintegy 15 ezer magyar fiatal tanulhat külföldön. Fõként skót, dániai és ausztriai egyetemeken, mert ezekben az uniós állampolgároknak ingyenes az oktatás. Anglia is népszerû célpont, itt van tandíj, de kedvezõ a diákhitel, s többen mennek Németországba, az USA-ba és Hollandiába is. A Kisalföld felmérése szerint a térségbeli középiskolások fele tervezi, hogy egy ideig külföldön tanul. S egyre erõsödik ez a trend.

Mennyibõl jönnek ki?

A Dániában és Erasmus ösztöndíjjal Nyugat-Európában tanuló egyetemisták elmondása alapján átlagosan havi százötvenezer forintból tudnak megélni külföldön. A legdrágább országban nyolcszáz euróból. A legnagyobb kiadást a szállásdíj jelenti, ez jóval többe kerül, mint itthon. Az élelmiszer nem. Az elsõ hónapok nagyobb költségeire számítani kell, a kollégiumra, az albérletre kauciót kell fizetni. A holmik kiköltöztetése viszont nem drága, mert több szállítási vállalkozó „szakosodott" a diákokra. Ha a fiatal repülõvel negyed-félévente hazajön, az plusz költséget jelent. Ha alkalmi munkákat talál, eltarthatja magát, de óriási a kelet-európai munkakeresõk száma.
A különbségek miatt az Erasmus a jövõben igazodik az államok árszínvonalához, attól függõen havonta három-, négy- vagy ötszáz euró támogatást ad. Ez nem fedezi a diák minden kiadását, ez nem is cél, hiszen ha itthon tanul, akkor is költenie kell a megélhetésre. A Velux ösztöndíj viszont a repülõjegyre is ad pénzt és havonta 220 ezer forintnak megfelelõ összeget jelent.

 

Forrás: kisalfold.hu

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret