Munkaalapú tanulás

 

Tematikus együttműködés a munkaalapú tanulás és tanulószerződéses gyakorlati képzések támogatásáért


A NetWBL egy - az Erasmus+ programért felelős - 29 nemzeti irodát magában foglaló nemzetközi hálózat, melyet a német nemzeti iroda (Bundesinstitut für Berufsbildung) koordinál. A hálózat létrejöttét és munkáját az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Főigazgatósága (DG EAC) támogatja.

 

A hálózat 2015-ben két nemzetközi rendezvényt szervezett, amelyek tanulságai alább olvashatók. Az egyik rendezvénynek, amely három ország (Magyarország, Ausztria és Románia) közös regionális konferenciája volt, 2015 júniusában Budapest adott helyszínt. A második esemény szélesebb körben, 29 ország részvételével zajlott Litvániában, Vilniusban.

 

Mindkét konferencia európai és nemzeti döntéshozók, szakmai szervezetek, szociális partnerek, valamint a képzés és a munka világának képviselői, szakértői számára kívánt teret biztosítani a közös gondolkozáshoz. Az rendezvények célja az volt, hogy a résztvevők jó gyakorlatokat osszanak meg, problémákat vessenek fel és javasoljanak megoldásokat annak érdekében, hogy a munka alapú tanulás, duális képzés sikertörténetét európai szinten, minél szélesebb körben ki lehessen terjeszteni. A közös gondolkodáson és ismeretterjesztésen túl a NetWBL hálózat által kiválasztott olyan európai együttműködési projektek is bemutatkozhattak, melyek ezen a területen hasznos eredményeket, jó gyakorlatokat tudnak felmutatni.

 

EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÉPZÉS ÉS A MUNKA VILÁGA KÖZÖTT

A budapesti konferencia tanulságai

 

A 2015 júniusában megrendezett magyarországi regionális konferencia kiemelt célja volt az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat megteremtése, támogatása, ezért az előadások, a kerekasztal-beszélgetés és jó gyakorlatok bemutatása is erre fókuszáltak. A kerekasztal résztvevői szerint a  három ország tapasztalata rendkívül eltérő ezen a területen: amíg Ausztria 1955 óta szabadon építi a társadalmi-gazdasági érdekegyeztetés rendszerét, addig Magyarország és Románia alig húsz éves múltra tekinthet vissza a gazdasági igények iskolarendszerbe történő becsatornázása terén.

 

Kurt Schmid, az Osztrák Gazdasági Kamara képviselője hangsúlyozta, hogy Ausztriában számos tevékenységet kezdeményeznek és koordinálnak országos szinten, de kiemelt szerepe van a kilenc tartománynak a helyi igények megjelenítésében. A munkát (és nem önmagában a munkahelyet) tanulási környezetként értelmezik, amely lényegében azonos az európai formális, non-formális és informális tanulási eredményeket összehangoló gondolkodással. A tanulószerző déssel cégekhez közvetített fiatalokat nyomon követik, kiemelt figyelmet kapnak a mikro- és kisvállalatok igényei. Ezeket a gazdálkodó szervezeteket tartományi szinten szervezett támogató hálózatokkal érik el. Az így kialakított közvetítő szervezetek nem csak a gyakornok/tanuló közvetítéssel, de a tanulók és a cégek HR/andragógiai támogatásával is foglalkoznak. A cél az, hogy a plusz feladat mellett a kisvállalkozások a jövő szakmai erőforrásait is lássák a fiatalokban. 

 

Romániában a Billa-csoport a saját tanuló utánpótlását szervezte meg – mondta el Cristina Gheorghe. Főként a 8. osztályosokat célozzák meg programjaikkal, és évi 30-50 tanulót vesznek fel. A duális képzés ebben az esetben azt jelenti, hogy a tanulók a szakképzés első évében még idejük 80%át az iskolában töltik, amely 40%-ra, majd 28%-ra csökken a második és harmadik években. A tanulók 400 lejt4, a vállalatok 200 lejt kaptak az első bukaresti körzetben működő program keretében. A Billa tanulói végül olyan szakmunkás bizonyítványt kapnak, amelyet a Billa-csoport bármely üzletében elismernek, akár Románia határain kívül is. 

 

A szakképző intézmények részéről a valódi ágazati munkatapasztalatok fontosságát emel te ki a kerekasztal-beszélgetés magyar részt vevője Szőllösi Róbert, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképző Iskola nemzetközi koordinátora. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az iskola alapú képzés vs. munka(hely) alapú képzés kérdésében lényegében két döntő kritérium említhető, amelyek a végzett szakmunkások elhelyezkedési esélyeit – a gazdasági realitásokon túl – meghatározzák:

a)  A vendéglátóiparban a külső gyakorlati munkahelyek eltérő profija miatt sérül a tanulók esélyegyenlősége a szakmai vizsgára való felkészülésben. Ezt a hátrányt képes kompenzálni az iskolai gyakorlat.  

b)  Az iskolai gyakorlat a módszertani sokszínűségével hozzájárul a gyakorlati képzés színvonalának emeléséhez.

 

Fontos, hogy a tananyagok igazodjanak a munkáltatók igényeihez, elvárásaihoz, illetve legyen bennük némi rugalmasság, vagyis esetenként tegyenek különbséget a szakmai képzéssel szembeni elvárásokban. Ausztriában például kevesebb vagy más az elvárás egy alacsonyabb képesítési szintet kijelölő „gyorsbüfé” és megint más egy elit étterem kapcsán. Az igények megfogalmazása az adott területen működő cégek igényeinek leírásából indul ki, ezt fordítják le követelményekké a képzésben. Az osztrák rendszer így alulról felfelé építkezik. A tartalom kialakításához és karbantartásához az osztrák kormány és a tartományi kormányzatok kereteket adnak.

 

Tóth Szilvia, a magyar KÉSZ cégcsoport HR generalistája a cégcsoportot érintő munkaerőhiányra koncentrált. A gyakornokok, tanulók fogadását és betanítását olyan lehetőségnek tekintik, amely egyes HR kiadásokat (toborzás, kiválasztás, betanítás) csökkentheti a vállalatok számára és lehetőséget teremt a korai kiválasztásra, illetve a fiatal munkaerő formálására. 

 

ESZKÖZTÁR A MUNKA ALAPÚ TANULÁSHOZ

A vilniusi konferencia eredményei

 

A hazai rendezvényhez hasonlóan jó lehetőséget kínált a munka alapú tanulás különböző szereplőinek tapasztalatcseréjére, kooperációjára. A rendezvényen a munka alapú tanulás nemzetközi példái, megközelítései, a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) ezen a területen végzett kutatásai, az Európai Szövetség a Vállalati Gyakorlati Képzésért (European Alliance for Apprenticeships) és a nemzeti hatóságok Európai Bizottság által támogatott nemzetközi projektjei, valamint jó gyakorlatok is bemutatkoztak. Panel beszélgetés keretében a különböző sze replők ütköztették véleményüket igényeikről, a felmerülő kihívásokról, megfontolandó irányelvekről. 

 

A konferencia legfontosabb eredménye az az online eszköztár volt, melyet ezen az eseményen indítottak el hivatalosan. „Nem kell mindent kétszer feltalálni!” – lelkendezett az egyik lengyel középiskola képviselője. Olyan orientációs, pályaválasztást és a diákokat motiváló eszközt és gyakorlatot keresett, mely a népszerűségét vesztett szakképzést vonzó, motiváló és biztos jövőképet adó, profi vállalati környezettel megtámogatott lehetőségként mutatja be. – És ez csak egyike azon projekteknek, melyek a korábbi Egész életen át tartó tanulás program keretében jöttek létre. Ezek a projektek most már a nemzetközi hálózat által kifejlesztett NetWBL TOOLKIT elnevezésű adatbázisban, eszköztárban is elérhetőek.

A NetWBL Toolkit egy olyan adatbázis és eszköztár, amelyben a munka alapú tanulás témában a hálózat összegyűjtötte az elmúlt évek jó gyakorlatait, eszközeit. Megtalálja benne a témához kapcsolódó irodalmat, kereshet benne témák, célcsoport (döntéshozó, oktató, szociális partner, vállalti vezető), oktatási szektor és nyelv szerint.

http://www.wbl-toolkit.eu/

 

 

A konferencia zárásaként a résztvevői workshopok az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg: 

  • A munka alapú tanulás különböző formáinak kialakítása során nem szabad elfeledkezni a tanulókról, ők kell, hogy a középpontban álljanak.
  • Erősíteni kell a tudatot, hogy a munka alapú tanulás mindkét fél számára nyertes helyzetet teremt.
  • Érdemes lehet kicsiben is elkezdeni, főként a „kezdő” vállalkozások, cégek számára.
  • Szükség lehet egy közvetítő szervezetre a cégek és a képzők között.
  • A munka alapú tanulás, duális képzés nyújtotta karrierlehetőségeket láthatóbbá kell tenni a tanulók számára.
  • Nem lehet a különböző struktúrákat minden országra egyformán alkalmazni (eltérő oktatási, gazdasági tényezők miatt, stb.).
  • A tananyagok kidolgozásában fontos sze repet kell kapnia a munkáltatói oldalnak, a tanárképzésnek pedig reflektálnia kell a munkaadói oldallal való együttműködésre.
  • A munka alapú tanulás teljesen épüljön be a felek stratégiai működésébe, ne kísérleti megközelítés, hanem megfelelően megtervezett és kialakított folyamat legyen.
  • Közös képzések indítása hasznos lehet a tanárok és a vállalati oktatók részére, az elmélet és a gyakorlat összehangolására.
  • Fontos meghatározni és hangsúlyozni a tanulási eredményeket a munka alapú tanulás során.
  • A tanulás ezen formája ne legyen túl szabályozott, merev, maradjon rugalmas és nyitott az innovációra.

 

A konferencia honlapján hasznos előadásokat találhat a témában: 

http://www.smpf.lt/en/netwbl-conference

 


Szerzők:
Borbély-Pecze Tibor szakértő, Nemzetgazdasági Minisztérium
Bethleni Zsuzsanna, Tóth Csenge, Tempus Közalapítvány, Szakképzés, felnőtt tanulás csoport

 

 

Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret  
Európai Szövetség a Vállalati Gyakorlati Képzésért www Megnyitás
Work-Based Learning in Europe www Megnyitás
A munka mint tanulási környezet pdf 1.86 MB Letöltés