Tematikus együttmûködés a munkaalapú tanulás és tanulószerzõdéses gyakorlati képzések támogatásáért


A NetWBL egy - az Erasmus+ programért felelõs - 29 nemzeti irodát magában foglaló nemzetközi hálózat, melyet a német nemzeti iroda (Bundesinstitut für Berufsbildung) koordinál. A hálózat létrejöttét és munkáját az Európai Bizottság Oktatás és Kultúra Fõigazgatósága (DG EAC) támogatja.

 

A hálózat 2015-ben két nemzetközi rendezvényt szervezett, amelyek tanulságai alább olvashatók. Az egyik rendezvénynek, amely három ország (Magyarország, Ausztria és Románia) közös regionális konferenciája volt, 2015 júniusában Budapest adott helyszínt. A második esemény szélesebb körben, 29 ország részvételével zajlott Litvániában, Vilniusban.

 

Mindkét konferencia európai és nemzeti döntéshozók, szakmai szervezetek, szociális partnerek, valamint a képzés és a munka világának képviselõi, szakértõi számára kívánt teret biztosítani a közös gondolkozáshoz. Az rendezvények célja az volt, hogy a résztvevõk jó gyakorlatokat osszanak meg, problémákat vessenek fel és javasoljanak megoldásokat annak érdekében, hogy a munka alapú tanulás, duális képzés sikertörténetét európai szinten, minél szélesebb körben ki lehessen terjeszteni. A közös gondolkodáson és ismeretterjesztésen túl a NetWBL hálózat által kiválasztott olyan európai együttmûködési projektek is bemutatkozhattak, melyek ezen a területen hasznos eredményeket, jó gyakorlatokat tudnak felmutatni.

 

EGYÜTTMÛKÖDÉS A KÉPZÉS ÉS A MUNKA VILÁGA KÖZÖTT

A budapesti konferencia tanulságai

 

A 2015 júniusában megrendezett magyarországi regionális konferencia kiemelt célja volt az oktatás és a munka világa közötti kapcsolat megteremtése, támogatása, ezért az elõadások, a kerekasztal-beszélgetés és jó gyakorlatok bemutatása is erre fókuszáltak. A kerekasztal résztvevõi szerint a  három ország tapasztalata rendkívül eltérõ ezen a területen: amíg Ausztria 1955 óta szabadon építi a társadalmi-gazdasági érdekegyeztetés rendszerét, addig Magyarország és Románia alig húsz éves múltra tekinthet vissza a gazdasági igények iskolarendszerbe történõ becsatornázása terén.

 

Kurt Schmid, az Osztrák Gazdasági Kamara képviselõje hangsúlyozta, hogy Ausztriában számos tevékenységet kezdeményeznek és koordinálnak országos szinten, de kiemelt szerepe van a kilenc tartománynak a helyi igények megjelenítésében. A munkát (és nem önmagában a munkahelyet) tanulási környezetként értelmezik, amely lényegében azonos az európai formális, non-formális és informális tanulási eredményeket összehangoló gondolkodással. A tanulószerzõ déssel cégekhez közvetített fiatalokat nyomon követik, kiemelt figyelmet kapnak a mikro- és kisvállalatok igényei. Ezeket a gazdálkodó szervezeteket tartományi szinten szervezett támogató hálózatokkal érik el. Az így kialakított közvetítõ szervezetek nem csak a gyakornok/tanuló közvetítéssel, de a tanulók és a cégek HR/andragógiai támogatásával is foglalkoznak. A cél az, hogy a plusz feladat mellett a kisvállalkozások a jövõ szakmai erõforrásait is lássák a fiatalokban. 

 

Romániában a Billa-csoport a saját tanuló utánpótlását szervezte meg – mondta el Cristina Gheorghe. Fõként a 8. osztályosokat célozzák meg programjaikkal, és évi 30-50 tanulót vesznek fel. A duális képzés ebben az esetben azt jelenti, hogy a tanulók a szakképzés elsõ évében még idejük 80%át az iskolában töltik, amely 40%-ra, majd 28%-ra csökken a második és harmadik években. A tanulók 400 lejt4, a vállalatok 200 lejt kaptak az elsõ bukaresti körzetben mûködõ program keretében. A Billa tanulói végül olyan szakmunkás bizonyítványt kapnak, amelyet a Billa-csoport bármely üzletében elismernek, akár Románia határain kívül is. 

 

A szakképzõ intézmények részérõl a valódi ágazati munkatapasztalatok fontosságát emel te ki a kerekasztal-beszélgetés magyar részt vevõje Szõllösi Róbert, a Gundel Károly Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Szakképzõ Iskola nemzetközi koordinátora. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy az iskola alapú képzés vs. munka(hely) alapú képzés kérdésében lényegében két döntõ kritérium említhetõ, amelyek a végzett szakmunkások elhelyezkedési esélyeit – a gazdasági realitásokon túl – meghatározzák:

a)  A vendéglátóiparban a külsõ gyakorlati munkahelyek eltérõ profija miatt sérül a tanulók esélyegyenlõsége a szakmai vizsgára való felkészülésben. Ezt a hátrányt képes kompenzálni az iskolai gyakorlat.  

b)  Az iskolai gyakorlat a módszertani sokszínûségével hozzájárul a gyakorlati képzés színvonalának emeléséhez.

 

Fontos, hogy a tananyagok igazodjanak a munkáltatók igényeihez, elvárásaihoz, illetve legyen bennük némi rugalmasság, vagyis esetenként tegyenek különbséget a szakmai képzéssel szembeni elvárásokban. Ausztriában például kevesebb vagy más az elvárás egy alacsonyabb képesítési szintet kijelölõ „gyorsbüfé” és megint más egy elit étterem kapcsán. Az igények megfogalmazása az adott területen mûködõ cégek igényeinek leírásából indul ki, ezt fordítják le követelményekké a képzésben. Az osztrák rendszer így alulról felfelé építkezik. A tartalom kialakításához és karbantartásához az osztrák kormány és a tartományi kormányzatok kereteket adnak.

 

Tóth Szilvia, a magyar KÉSZ cégcsoport HR generalistája a cégcsoportot érintõ munkaerõhiányra koncentrált. A gyakornokok, tanulók fogadását és betanítását olyan lehetõségnek tekintik, amely egyes HR kiadásokat (toborzás, kiválasztás, betanítás) csökkentheti a vállalatok számára és lehetõséget teremt a korai kiválasztásra, illetve a fiatal munkaerõ formálására. 

 

ESZKÖZTÁR A MUNKA ALAPÚ TANULÁSHOZ

A vilniusi konferencia eredményei

 

A hazai rendezvényhez hasonlóan jó lehetõséget kínált a munka alapú tanulás különbözõ szereplõinek tapasztalatcseréjére, kooperációjára. A rendezvényen a munka alapú tanulás nemzetközi példái, megközelítései, a Cedefop (Európai Szakképzés-fejlesztési Központ) ezen a területen végzett kutatásai, az Európai Szövetség a Vállalati Gyakorlati Képzésért (European Alliance for Apprenticeships) és a nemzeti hatóságok Európai Bizottság által támogatott nemzetközi projektjei, valamint jó gyakorlatok is bemutatkoztak. Panel beszélgetés keretében a különbözõ sze replõk ütköztették véleményüket igényeikrõl, a felmerülõ kihívásokról, megfontolandó irányelvekrõl. 

 

A konferencia legfontosabb eredménye az az online eszköztár volt, melyet ezen az eseményen indítottak el hivatalosan. „Nem kell mindent kétszer feltalálni!” – lelkendezett az egyik lengyel középiskola képviselõje. Olyan orientációs, pályaválasztást és a diákokat motiváló eszközt és gyakorlatot keresett, mely a népszerûségét vesztett szakképzést vonzó, motiváló és biztos jövõképet adó, profi vállalati környezettel megtámogatott lehetõségként mutatja be. – És ez csak egyike azon projekteknek, melyek a korábbi Egész életen át tartó tanulás program keretében jöttek létre. Ezek a projektek most már a nemzetközi hálózat által kifejlesztett NetWBL TOOLKIT elnevezésû adatbázisban, eszköztárban is elérhetõek.

A NetWBL Toolkit egy olyan adatbázis és eszköztár, amelyben a munka alapú tanulás témában a hálózat összegyûjtötte az elmúlt évek jó gyakorlatait, eszközeit. Megtalálja benne a témához kapcsolódó irodalmat, kereshet benne témák, célcsoport (döntéshozó, oktató, szociális partner, vállalti vezetõ), oktatási szektor és nyelv szerint.

http://www.wbl-toolkit.eu/

 

 

A konferencia zárásaként a résztvevõi workshopok az alábbi ajánlásokat fogalmazták meg: 

  • A munka alapú tanulás különbözõ formáinak kialakítása során nem szabad elfeledkezni a tanulókról, õk kell, hogy a középpontban álljanak.
  • Erõsíteni kell a tudatot, hogy a munka alapú tanulás mindkét fél számára nyertes helyzetet teremt.
  • Érdemes lehet kicsiben is elkezdeni, fõként a „kezdõ” vállalkozások, cégek számára.
  • Szükség lehet egy közvetítõ szervezetre a cégek és a képzõk között.
  • A munka alapú tanulás, duális képzés nyújtotta karrierlehetõségeket láthatóbbá kell tenni a tanulók számára.
  • Nem lehet a különbözõ struktúrákat minden országra egyformán alkalmazni (eltérõ oktatási, gazdasági tényezõk miatt, stb.).
  • A tananyagok kidolgozásában fontos sze repet kell kapnia a munkáltatói oldalnak, a tanárképzésnek pedig reflektálnia kell a munkaadói oldallal való együttmûködésre.
  • A munka alapú tanulás teljesen épüljön be a felek stratégiai mûködésébe, ne kísérleti megközelítés, hanem megfelelõen megtervezett és kialakított folyamat legyen.
  • Közös képzések indítása hasznos lehet a tanárok és a vállalati oktatók részére, az elmélet és a gyakorlat összehangolására.
  • Fontos meghatározni és hangsúlyozni a tanulási eredményeket a munka alapú tanulás során.
  • A tanulás ezen formája ne legyen túl szabályozott, merev, maradjon rugalmas és nyitott az innovációra.

 

A konferencia honlapján hasznos elõadásokat találhat a témában: 

http://www.smpf.lt/en/netwbl-conference

 


Szerzõk:
Borbély-Pecze Tibor szakértõ, Nemzetgazdasági Minisztérium
Bethleni Zsuzsanna, Tóth Csenge, Tempus Közalapítvány, Szakképzés, felnõtt tanulás csoport

 

 

Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret