Nyomtatás

Tempus Üzleti Kávéház - Y generációs fiatalok toborzása és megtartása

Rendezvény idõpontja: 2015. 11. 26. 15:30
Erasmus+, Y generáció, gyakornok, minõségi munkaerõ, munkaerõpiac, nemzetközi tapasztalat, pályakezdõ
Tempus Üzleti Kávéház - Y generációs fiatalok toborzása és megtartása Vajon miért jelent kihívást a munkáltatóknak, hogy megszerezzék és megtartsák az Y generációs munkavállalókat? Miben különböznek az 1982 és 1995 között született fiatalok munkaerõ-piaci elvárásai az elõzõ generációk prioritásaitól? Hogyan tudják a munkáltatók elérni a legtehetségesebb pályakezdõket, és hogyan tudják kihasználni a fiatalokban rejlõ potenciált? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a legutóbbi Tempus Üzleti Kávéház kerekasztal-beszélgetésének résztvevõi.

 

A JÖVÕ MUNKAVÁLLALÓJÁT MA KÉPZIK

 

Mi jut eszébe elõször az Y generációs munkavállalókról egy vállalati HR vezetõnek, egy munkaerõ-fejlesztéssel foglalkozó szakembernek és a felsõoktatás képviselõjének? Bár mindannyian más-más oldalról közelítik meg a fiatalok foglalkoztatottságának témakörét, válaszaik egybecsengenek. Általános véleményük, hogy a munkáltatóknak egyre nagyobb kihívást jelent megszerezni és megtartani a pályakezdõket, többek között azért, mert az elmúlt 10-15 évben rengeteget változott, hogy milyen elvárásokkal indulnak el a fiatalok a munka világába. Egész más prioritási sorrendet állítanak fel egy munkahellyel kapcsolatban, mint az idõsebb generáció tagjai. Kutatások szerint számukra sokkal fontosabb, hogy kreatív, változatos munkakörben dolgozzanak, és hogy lehetõségük legyen a folyamatos fejlõdésre, mint a szüleik generációja számára. A korábbi tendenciákkal szemben viszont újra hosszabb távra választanak munkahelyet, és ne feledkezzünk meg az anyagi elismerésrõl se, amely az elsõ helyre ugrott a fontossági sorrendben. Sõt a magasabb fizetés mára elveszítette motiváló jellegét, inkább elvárásként szerepel egy pozíció kiválasztásakor.

 

Ezek alapján valóban nagy feladat a munkáltató számára, hogy megfeleljen az Y generáció elvárásainak, azonban érdemes jobban megismernie az igényeiket és megtalálni a bennük rejlõ potenciált. A Coaching Team 2013-as Y HoRizont kutatása, amelyet a kerekasztal-beszélgetésen Lerf Andrea, a Coaching Team tudásmenedzsment igazgatója röviden összefoglalt, megmutatja, hogyan válhat egy Y generációs munkavállaló ideális kollégává. A tanulmányból kiderül, hogy a fiatalok leginkább az önbizalmukat, a konfliktus- és stresszkezelõ készségüket és vezetõi kompetenciájukat fejlesztenék, a munkáltatók szerint viszont az empátia, a felelõsségtudat, a csapatmunka és a szakmai tudás területén lenne szükségük fejlõdésre. Az Y-osok szeretik a kihívásokat, fontos számukra az önálló munkavégzés lehetõsége, és igénylik a folyamatos visszajelzést a vezetõk részérõl. Elõnyben részesítik a személyre szabott fejlesztési formákat a panel megoldások helyett, és jól motiválhatóak megfelelõ munkakörnyezettel, a karrierút és a munkakör biztonságával, illetve különbözõ tréningekkel, fejlõdési lehetõségekkel.

 

A fiatalok közt van egy nagyon tudatos réteg, akik szívesen mennek külföldre tanulmányi céllal vagy szakmai gyakorlatra, és ugródeszkaként használják a nemzetközi tapasztalatot. A munkáltatók nagy része elõnyben részesíti a külföldi tapasztalattal rendelkezõ álláskeresõket, akik kiemelkedõ nyelvtudással, erõs kapcsolatépítõ készséggel és nagyfokú önállósággal rendelkeznek. Az Európai Bizottság 2014-es hatástanulmányából, amelyben az Erasmus+ hallgatók elhelyezkedési esélyeit vizsgálták, kiderül, hogy a külföldi tapasztalatokkal rendelkezõ hallgatók jóval elõnyösebb helyzetbõl indulnak a munkaerõpiacon tanulmányaik befejezése után, mint a kizárólag hazai képzésben részt vevõ társaik. A felmérés szerint az Erasmus+ programban részt vett hallgatók körében 50%-kal alacsonyabb a tartósan munkanélküliek száma. A kutatás arra is rávilágít, hogy a munkáltatók számára nagyon fontosak azok a tulajdonságok egy fiatal munkatárs részérõl, amelyeket a program kifejezetten megerõsít, mint a tolerancia, az önbizalom, a határozottság, a problémamegoldó készség, a kíváncsiság, valamint a saját erõsségek és gyenge pontok ismerete.

 

Dr. András Klára, az EGIS Gyógyszergyár Zrt. HR fejlesztési és kompenzációs fõosztályának vezetõje szerint azok a pályakezdõk, akik részt vettek valamilyen külföldi ösztöndíjprogramban, talpraesettebbek, nyugodtabbak, és ennek megfelelõen jobban helyt tudnak állni a munkahelyükön. Általánosságban azonban nagyon nehéz a felsõoktatási intézményekbõl kikerülõ fiatalokat átvezetni a gyakorlatba, mivel óriási a szakadék az iskolapad és a munkahely között. A munkáltatók számára nagyon értékes ez a generáció, ahhoz viszont, hogy a bennük rejlõ potenciált kiaknázhassák, változtatniuk kell a hozzáállásukon, és össze kell hangolniuk az elvárásaikat a fiatalok igényeivel. Bierbaum Gyöngyi, a BP GBS Europe reward managere megerõsítette, hogy eljött az idõ a szemléletváltásra: a pályakezdõk megszerzéséhez és megtartásához új kommunikációs csatornákra és eszközökre, nyitottságra és rugalmasságra van szükség. Meg kell szerettetni velük a munkájukat, és rávilágítani, hogy õk hogyan profitálhatnak belõle.

 

A rugalmasság ugyanolyan fontos a munkavállalók, mint a munkáltatók részérõl – tette hozzá Dr. Kunos István, a Miskolci Egyetem Vezetéstudományi Intézetének tanszékvezetõje. Ahhoz, hogy kiderüljön, mivel tudja egy vállalkozás motiválni az alkalmazottait, meg kell kérdezni tõlük, hisz az egyéni igények közt is nagy különbségek lehetnek. A felsõoktatási oldal képviselõje szerint a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az Y generáció tagjai sokszor nem rendelkeznek megfelelõ önismerettel, így maguk sem tudják, hogy milyen területen akarnak elhelyezkedni, hol tudnák legjobban kibontakoztatni tehetségüket. A termelési szektorban például lehetetlen egy olyan munkavállalót eredményesen motiválni, akinek nem megfelelõ a monotonitástûrése – õ soha nem lesz elégedett a munkájával. Ezért elengedhetetlen, hogy a hallgatóknak gyakorlatorientált képzések és kompetenciafejlesztõ tantárgyak segítségével már jóval a munkaerõpiacra lépés elõtt legyen lehetõségük megismerni saját igényeiket.

 

A rendezvény „Az Európai Felsõoktatási Térség reformjának támogatása” projekt keretében valósult meg. 
Projektszám: 559232-EPP-1-2014-1-HU-EPPKA3-BOLOGNA

 

Szerzõ:
Balogh Eszter, Tempus Közalapítvány, Kommunikációs egység

 


Kapcsolódó anyagok:
Név Megjegyzés Típus Méret