Hírek

Nyomtatás

Tempus Üzleti Kávéház a Lego és az Ericsson közreműködésével

2017. 02. 27.
Y generáció, felsőoktatás, mentor, szakmai gyakorlat
Miben különböznek a mentor és a szakmai vezető feladatai? Milyen készségekkel és kompetenciákkal rendelkezik egy jó mentor? Hogyan érdemes kiválasztani a mentorokat és szakmai vezetőket? Hogyan készíthetők fel a mentorok a hallgatókkal való együttműködésre? Milyen plusz segítséget igényelnek a külföldi szakmai gyakorlatos fiatalok? Milyen hozadéka lehet a munkahelyi mentorprogramoknak a cég egészét tekintve? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Lego és az Ericsson szakembereinek közreműködésével.

 

Január 26-án került megrendezésre a Tempus Üzleti Kávéház legújabb eseménye, ahol Ács Jánossal (a Lego ongoing managere) és Beskid Vilmossal (az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési igazgatója) beszélgettünk a magyar és külföldi szakmai gyakorlatos hallgatók mentorálásának előnyeiről, kihívásairól. A vállalati szakemberek beszámolói mellett hallhattunk Fejér Mercédesz, korábbi Erasmus+ szakmai gyakorlatos hallgató Portugáliában szerzett tapasztalatairól is, valamint Beke Márton, a Tempus Közalapítvány csoportvezető-helyettese vázolta az Erasmus+ program nyújtotta szakmai gyakorlati lehetőségeket.

 

Az Erasmus+ program az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezése, mely közvetlen hatással van több millió ember életére: segíti a fiatalok munkába állását, erősíti az EU polgárainak aktív társadalmi szerepvállalását, támogatja a társadalmi beilleszkedést és nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek. Az elmúlt harminc évben több mint 9 millióan vettek részt az Erasmus programban. Hazánkból eddig már 60.000 egyetemi és főiskolai hallgató részesült a program nyújtotta lehetőségekben, ugyanakkor Magyarország is egyre vonzóbb célponttá válik. Mostanra évente több mint 5.000 külföldi Erasmus hallgató érkezik magyar felsőoktatási intézményekbe vagy szakmai gyakorlatra Magyarországra. 

 

A beszélgetés során kiderült, hogy a vállalatok részéről nyitottság tapasztalható a magyar és külföldi szakmai gyakorlatos hallgatók mentorálására. Számukra ez hosszú távú befektetés, amely fontos szerepet tölt be a márkaépítésben, az utánpótlás nevelésében, a munkatársak leterheltségének csökkentésében, valamint a társadalmi felelősségvállalás terén. Olyan hallgatók jelentkezését fogadják szívesen, akik a vállalat számára releváns területen tanulnak, beszélnek idegen nyelve(ke)n, elsősorban angolul, tanulni szeretnének, nyitottak, lelkesek, motiváltak, és mernek kérdezni a fejlődésük érdekében.

 

Külföldi Erasmus+ szakmai gyakorlatos hallgatók fogadása több szempontból is előnyös a vállalatok, szervezetek számára. Beke Márton beszámolója szerint a hallgatók olyan transzverzális kompetenciákkal rendelkeznek, melyek nem köthetőek egy adott tudományághoz, azonban széleskörűen alkalmazhatóak. Ilyen készség többek között a kreativitás, a kritikus gondolkodás, a csapatmunkára való alkalmasság. A hallgatók céltudatosak, elhivatottak, önállóak, együttműködőek, tájékozottak, és az anyaországba visszatérve potenciális partnerré válhatnak a vállalat számára.

 

A külföldi szakmai gyakornokok után a cégeknek se bért, se járulékot nem kötelező fizetniük.  A gyakornokok hallgatói jogviszonyban maradnak az intézményükkel, ottani társadalombiztosítási jogviszonyuk fennmarad. Emellett a gyakornoki időszak alatt – amely két hónaptól egy évig tarthat – havi 500-600 euró közötti összeget kapnak az Erasmus ösztöndíjasok annak függvényében, hogy a fogadó ország alacsony, közepes vagy magas megélhetési költségű ország-e. A cégek az ösztöndíj megléte mellett dönthetnek úgy, hogy kiegészítik azt és diákszövetkezeten keresztül plusz bért fizetnek a gyakorlatosnak. Mindkét cégnek bejáratott folyamatai vannak a szakmai gyakorlatos hallgatók kiválasztására. A Lego éves szinten 30-40, míg az Ericsson 70-80 szakmai gyakorlatos fogadását valósítja meg. Ez utóbbinál jelenleg négy külföldi hölgy hallgató teljesíti műszaki területen szakmai gyakorlatát.

 

Külföldi hallgatók toborzása esetén is kulcsfontosságú szerepe van a vállalatok felsőoktatási intézményekkel kötött stratégiai megállapodásainak. A Lego onboarding menedzsere, Ács János elmondta, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimer Tanszékével és a Nyíregyházi Egyetemmel állnak szoros együttműködésben. Az Ericsson K+F igazgatója, Beskid Vilmos arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a vállalatnak az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel van stratégiai kapcsolata.

 

A vállalati gyakorlat azt mutatja, hogy a mentorokat elsősorban szakmai ismereteik alapján választják ki. Beskid Vilmos elmondása alapján fontos, hogy a mentor tudja és akarja is átadni tudását a gyakornoknak. Olyan szakembereket választanak mentornak, akik leterheltségük függvényében önként vállalják a hallgatók mentorálását, személyközi ismeretekkel és vezetői készségekkel rendelkeznek. Egyik vállalat sem alkalmaz ösztönző rendszert a mentorok jutalmazására, de kiemelten fontos, hogy a mentor is jelen legyen a hallgató kiválasztásakor. Az Ericssonnál a mentorok munkaidejük 10%-át fordíthatják ez irányú feladatai feladatok végzésére, és egy összetartó, egymást támogató mentorhálózat működik a vállalatnál. Felismerték, hogy a mentorokból jó csapat- és szakmai vezetők válhatnak.

 

Mindkét szakember megerősítette, hogy a vállalatok a munkahelyi mentorprogramok működtetését hosszú távú befektetésnek tekintik. Vállalati előny, hogy a hallgató a szakmai gyakorlat alatt megismeri a cég kultúráját, a vállalat is megismeri a hallgatót, akivel továbbra is kapcsolatban maradhatnak. A szakmai gyakorlatos hallgatók jó hírét viszik a vállalatoknak és ez egy jó márkaépítési eszköz is. A meghívott vendégek tapasztalati példákra hivatkozva elmondták, hogy a tanulmányaik után a hallgatók visszatértek gyakorlati helyükre.