Karriertörténetek

Nyomtatás

Zöldfülű hallgatóból meghívott egyetemi előadó

2013. 07. 31.
Erasmus, mobilitás
Zöldfülű hallgatóból meghívott egyetemi előadó Dr. Kele Sándor geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa. 2002-ben, ötödéves geológus hallgatóként nyerte el az Erasmus ösztöndíjat a Firenzei Egyetem Földtudományi Tanszékére, fél évre. Diplomamunkájának jelentős részét az ösztöndíj alatt készítette el kinti mentora, Prof. Dr. Orlando Vaselli segítségével, és ma is azt kutatja, amibe kint belefogott.

 

Története ragyogó példája annak, hogyan lehet kihasználni az Erasmust úgy, hogy a későbbiekben is meghatározza a szakmád, munkád, személyiséged és életed...

 

Mennyire felelt meg előzetes elvárásaidnak az Erasmus félév?

Igazából nem tudtam, hogy mire számíthatok. Korábban még nem voltam huzamosabb ideig külföldön, a családomtól elszakadva, sőt még kollégiumban sem laktam, ezért mindenképpen nagy kalandnak ígérkezett az ösztöndíj. Firenzéről hallottam, hogy fantasztikus hely, és művészeti, tudományos szempontból is inspiráló, azonban az ott eltöltött közel fél év még az előzetes várakozásaimat is felülmúlta.

Találkoztál-e odakint olyan dologgal, amire nem lehetett felkészülni előre, ami váratlanul ért?

Igen, és ez a nyelv volt. Egy középfokú német nyelvvizsga birtokában érkeztem Olaszországba, olaszul egyáltalán nem tudtam és az angol nyelvtudásom is valahol az alapfok körül lehetett. A beilleszkedést megkönnyítette, hogy az Erasmus ösztöndíjhoz kapcsolódóan egy 6 hetes szuperintenzív olasz nyelvtanfolyamon vettem részt Firenzében, amelynek végére sikerült alapfokú olasz nyelvtudást szerezni. A kurzusokat az egyetemen olaszul tartották és számos olasz nyelvű tudományos cikket, tankönyvet kellett szóról szóra kiszótáraznom. Napokat, heteket töltöttem a könyvtárban, parkokban, vagy éppen a Pitti palota előtt ülve és nyelvet tanulva, de nem esett nehezemre, mert beleszerettem a nyelvbe. Az ösztöndíj végén nem okozott gondot, hogy olaszul kellett a tárgyakból vizsgáznom. A hatodik hónap végére a hétköznapi beszédet teljesen elsajátítottam, sokszor azt sem vették észre, hogy külföldi vagyok.

Mivel gazdagodott a szakmai tudásod, személyiséged?

A jelenlegi szakmai tevékenységem alapját jelentő stabilizotóp-geokémia elméleti és gyakorlati alapjait Firenzében sajátítottam el és az egyik (OTDK-nyertes) tudományos diákköri dolgozatom, valamint a diplomamunkám gerincét jelentő vizsgálatokat is kinn végeztem. Később a Firenzében megszerzett szakmai tudásomra figyelt fel az akkori nevén MTA Geokémiai Kutatólaboratórium osztályvezetője, és így kerültem az intézethez, ahol immár nyolc éve dolgozom.
A személyiségemre óriási hatást gyakorolt az ösztöndíj és a város is. Beleszerettem Firenzébe és azóta többször is visszatértem már a városba. A város összes múzeumát, templomát (több mint 50) többször végigjártam, kávéztam éjfélkor a Piazza Republicán az Edison könyvesbolt kávézójában. Megismerkedtem a reneszánsz művészet legfontosabb műveivel és életre szóló barátságok is születtek. Az ösztöndíj megtanított az önállóságra is. Azt hiszem, hogy Firenzében sikerült igazából felnőnöm.

Mi volt a legpozitívabb élményed?

Nem tudnék választani, annyi volt. Bár kevés pénzből kellett kijönnöm, mivel a szállás majdhogynem teljes egészében elvitte a 400 eurós ösztöndíjat, azért nem szenvedtem hiányt semmiben. A kiérkezésem első hétvégéjén már egy Fiorentina - AC Milan meccsen találtam magam (1:1 lett a vége). A legpozitívabb élményem azonban az volt, amikor barátnőmmel (aki jelenleg a feleségem) az ösztöndíj végén 10 napos túra keretében Dél-Olaszországba kirándultunk és végigjártuk Sziciliát, Vulcano és Stromboli szigetét, Nápolyt. Tényleg fantasztikus időszak volt. Sokat zenéltünk, gitároztunk együtt az olasz barátokkal. Rajtuk keresztül ismerkedtem meg egy bizonyos Jeff Buckley nevű előadó zenei munkásságával is, ami a mai napig inspirál dalszerzéskor.

kelesandor2

Mennyire volt módod megismerkedni a helyi szokásokkal?

Inkább csak olaszos dolgokról tudok beszélni, amelyek ízére sikerült ráérezni. Ilyen volt a reggeli kávé és péksütemény a kisebb kávézókban reggel, vagy említhetném a menza utáni fűben fekvést a parkban, vagy az esti, esetenként éjféli kávézást. Elsajátítottam az olaszos életmódot, amit aztán az ösztöndíjat követően próbáltam a hazai gyakorlatba is átültetni. Érdekes, hogy mind a mai napig, ha Olaszországba érkezem, úgy érzem, mintha hazaérkeznék. Ismerem a szabályokat, az embereket, a gesztusaikat. Számomra mindig Olaszország marad a kedvenc.

Jelenleg mivel foglalkozol és hogyan tudod ebben hasznosítani a kinti tapasztalataidat?

Mivel még mindig azzal foglalkozom, amibe kint belefogtam, vagyis az édesvízi mészkő képződmények geokémiai és szedimentológiai vizsgálatával, így mind a mai napig hasznosítom és hasznosítani is fogom a Firenzében tanultakat. Míg tíz éve zöldfülű hallgatóként jártam Firenzében, addig tavaly, már meghívott előadóként térhettem vissza Toszkánába, találkozhattam egykori tanáraimmal és velük együtt tarthattam kurzust a doktorandusz hallgatóknak. Azokban a folyóiratokban publikálhatok, amikre hallgató koromban még gondolni sem mertem volna. Két éve egy a kutatási területemmel kapcsolatos egyetemi kurzust is akkreditáltattam, így a kutatási tapasztalataimat átadhatom a hallgatóknak az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen is. Jelenleg több hallgatóm is foglalkozik az édesvízi mészkövekkel BSc, MSc, PhD kutatások keretei között. Ami pedig Olaszországot illeti, jelenleg is épp egy olaszországi képződményekkel foglalkozó cikken dolgozom.

Mit tanácsolsz a leendő ösztöndíjasoknak?

Mindenképp javaslom minden hallgatónak, hogy egyszer legalább próbáljon szerencsét külföldön és erre az Erasmus ösztöndíj kiváló lehetőséget nyújt. Élvezzék és használják ki minden percét, építsenek szakmai kapcsolatokat, barátságokat. Ha Olaszországba mennek, akkor vigyenek átalakítót a konnektorokhoz :).

Ha újra pályázhatnál, megtennéd?

Igen, és újra Firenzébe adnám be a pályázatom. Mert Firenze a legjobb hely fare un giro ("tenni" egy kört).